![](http://4.bp.blogspot.com/-qzmG7YMRwYc/TtDWpmpPyGI/AAAAAAAAAls/qXArZ1YY3JM/s320/karacsonyfa_allitas.jpg)
2011. november 26., szombat
![](http://4.bp.blogspot.com/-qzmG7YMRwYc/TtDWpmpPyGI/AAAAAAAAAls/qXArZ1YY3JM/s320/karacsonyfa_allitas.jpg)
2011. november 7., hétfő
![](http://4.bp.blogspot.com/-q3fKF8r5AMo/Trgcg2rCiwI/AAAAAAAAAio/2pD-GRRPr94/s320/karacsonyi_enek.jpg)
![](http://3.bp.blogspot.com/-oQudwah54So/Trga27DdHGI/AAAAAAAAAic/PPslfvE1nlA/s320/ujevi_malac.jpg)
![](http://2.bp.blogspot.com/-shcfexTOv6w/TrgZg_ssK_I/AAAAAAAAAiQ/1oN1evu3Nhg/s320/szilveszter.jpg)
![](http://4.bp.blogspot.com/-mPBU-oQ9EFk/TrgYAzseJUI/AAAAAAAAAiE/AUok71u4GlA/s320/olomontes.jpg)
![](http://2.bp.blogspot.com/-E2ULjud19Ig/TrgWdk61hwI/AAAAAAAAAh4/icmnwpo3Xps/s320/hagymakalendarium.jpg)
![](http://2.bp.blogspot.com/-j_4AJ31Q12c/TrgU57dsfGI/AAAAAAAAAhs/deKEwWhQnko/s320/evkezdes_analogiaja.jpg)
Az évkezdő újévi szokások nálunk éppúgy, mint más népeknél, főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban – így az év kezdetén – végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését. Ami az év első napján történik, az a néphit szerint később, az év során újra megismétlődik. Ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni: vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az újévbe, minden jót kívánnak egymásnak.
![](http://1.bp.blogspot.com/-Uj2qyJyK02U/TrgS622_6II/AAAAAAAAAhg/ikWMUVU7WmQ/s320/matyas_kiraly.jpg)
A XVI. század elején is – még a naptárreform előtt – január elsején volt az újévi ajándékosztás. Az udvari számadáskönyvek leírják, hogy mennyi pénzt kaptak ekkor az éneklő iskolások, a szakácsok, katonák, zenészek (például a citerás a kutyával) és a különféle mesteremberek.
![](http://2.bp.blogspot.com/-IRrlYk2lgdg/TrgSZZJeXbI/AAAAAAAAAhU/56sWiZPM_Fo/s320/szent_laszlo.jpg)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi (nagyjából a téli napfordulónak megfelelő) évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el.
![](http://1.bp.blogspot.com/-z5Epj-J_m4I/TrgRc1FPbnI/AAAAAAAAAhI/ObaYYD2Ce44/s320/nepszokas.jpg)
Mikor a honfoglaló magyarság mai hazájába érkezett, földművelést ismerő, de főfoglalkozásként állattenyésztő nép volt. Időszámításunk valószínűleg különbözött az itt élő, főként földműveléssel foglalkozó, letelepedett népekétől.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett; az ázsiai rokon népeknél – szinte napjainkig – tavaszi vagy őszi évkezdést találunk. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre való vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. A IX. századi arab, perzsa források azt írták a magyarokról, hogy a fűvel és termékenységgel együtt vándoroltak. Ibn Ruszta, arabul író lexikográfus 930 körül ezt írta a magyarokról; „Amikor eljönnek a téli hónapok, mindegyikőjök ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyhez éppen közelebb van, s ott marad télire, és halászik benne. A téli tartózkodás itt alkalmasabb nekik.”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)